Elég, ha szimpatikus vagy?

Végül is, döntő részben nem azon múlik, mit írok, hanem hogy írok-e.

Elteszlek emlékbe

Azért szomorú vagyok.

Csak ez olyan kedves szomorúság.

Az a tehetetlenül semmibemosolygós,

hogy nincs mit tennem, pedig ott volt egy karnyújtásnyira.

És még csak nem is az én hibám volt (ezt ő mondta, így).

Report · 00:01

Hátha ott lesz még.

Csak azért vigyázz, hogy ne te legyél, aki csak úgy van..

aki csokitortát süt, meg talpatmaszíroz.

Az égbolt is csak álmennyezet.

Samba do mar

Az a baj velem, hogy nagyon akarom csinálni a dolgokat. Nem nagyon jól, nem nagyon szépen. Csak nagyon.
Annyira nagyon, hogy csak magamra figyelek, vagy még magamra se. Nem koordinálom a mozgásomat, nem hallom a hangomtól a másokét. És a végén alig akarom észrevenni, hogy végig mindent rosszul csináltam.

És minden pont olyan lett, amilyen lehetett volna

Izomláza van a lelkemnek... végre.

Közben ma rájöttem, nem akkor hátrálok meg egy esetleges kapcsolattól, ha látok a másikban valami zavarót; nem ettől lesz valaki 'nem hozzám való', elvégre tényleg mindenkinek vannak hülyeségei.

A baj ott van, ha ezek a dolgok tényleg zavarnak. Mert ha ő megfelelő, akkor a zavaró dolgok sem zavarnak benne. És nemhogy el tudom nézni őket, de egyáltalán nem is fognak érdekelni.