Szép az Isten, de annyira idegen..

Ülök egy templomban és nézem, ahogy az emberek beszélnek valakihez, aki szerintem nincs. És ahogy nézem, felmerül bennem a kérdés, vajon ők tényleg hisznek-e benne? Vagy csak hagyományból/megszokásból mondják maguk elé ezt a gyerekkorban megtanult szöveget? Tényleg látnak maguk előtt valakit, aki meghallgatja és megérti a nekicímzett gondolatokat?

Annakellenére, hogy nem értem meg, irígylem őket. Talán egy kis önámítással itt is minden könnyebb lenne.